A globális tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) harmadik negyedéves forgalma megdöntötte a korábbi rekordokat: a befektetők az elmúlt három hónapban 500 milliárd dollár értékben tettek friss pénzt ezekbe az eszközökbe – írja Financial Times.
Néhány magyar alapnak úgy tűnik, már most sikerült túlszárnyalnia a tavalyi magas hozamokat: a legjobb teljesítmények az év első kilenc hónapjában 20% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által az év elején kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama vélhetően elmarad majd a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 10% felett teljesítő alapokat.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
100 millió eurós alap befektetői a Mol és a Nemzeti Tőkeholding. A Lead Ventures által kezelt Digital and Circular Tomorrow Magántőkealap az olyan növekedési fázisban lévő „scaleupokat” keresi a kelet-közép európai régióban, amelyek elsősorban a digitális megoldások, az energetika, a vegyipar, a járműipar, illetve a körkörös gazdasági célokat is elősegítő szektorokban tevékenykednek. Haszonics Balázs, a Lead Ventures ügyvezető partnere a Portfolio-nak elmondta, hogy a jelenlegi terhelt makrogazdasági környezeteben a kockázati tőke különösen vonzóvá válhat a gyors növekedésre törekvő cégeknek, ugyanakkor nem minden vállalkozás számára ideális. Interjú.
Bár magas a magyar megtakarítási ráta, ez a fenntartható gazdasági növekedés egyik alapeleme, így nem szerencsés azt hangoztatni, hogy ez szab gátat a fogyasztásnak – hangzott el a Portfolio Future of Finance rendezvényének megtakarítási piaci szekciójában. Szó esett arról, mi várható 2025 tavaszán, amikor nagyobb kamatfizetések jönnek a lakossági állampapíroknál, ahogy arról is, hogy kamatillúzióban élnek a magyar háztartások és a vállalatok.
A magyar lakosság pénzügyi vagyona folyamatosan nő, az elkövetkező 5 évben várhatóan Magyarország lesz a régió éllovasa, a leggazdagabb ügyfelek száma akár meg is duplázódhat a közeljövőben – hangzott el a Portfolio Future of Finance konferenciájának vagyonkezelésről szóló szekciójában. Szó esett az egyre komplexebb feladatokkal küzdő privátbankárokról, a jövő tavasszal érkező nagyobb állampapírkamatokról, valamint arról is, milyen fejlesztések zajlanak most a prémium banki szegmensben.
Rövid életű volt a kötvényalapok nyár közepi feltámadása, a BAMOSZ friss statisztikái szerint augusztusban mintegy 4 milliárdnyi tőke távozott a kategóriából. Múlt hónapban az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően a kategória átlépte a 2000 milliárd forintos kezelt állományt. Bár az augusztusi piaci esés megviselte a hozamokat, így is nőni tudott a szektor kezelt vagyona, meghaladva a 16 600 milliárd forintot.
Tavaly a részvénypiacok és a kötvénypiacok csillagjainak tökéletes együtt állása is segített abban, hogy az MNB Aranykönyvének friss számai szerint az alapkezelői profitok sosem látott méreteket öltöttek. Az OTP Alapkezelő profitja egyenesen kilőtt, miközben jelentősen tudta növelni kezelt vagyonát is. Mindeközben átrajzolódott a legnyereségesebb és a legnagyobb vagyonokat kezelő alapkezelők sorrendje is. A hazai vagyonkezelés jövője is terítékre kerül a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
Három fő iparág adja a zöldhitelezés ügyfélbázisának döntő részét: a ipari- kereskedelmi ingatlanszektor, a körforgásos gazdaság és fenntarthatóság üzleti területén működő cégek, illetve az energetikai vállalatok. A kisebb szereplők, a multinacionális vállalatok beszállítói sem tétlenkedhetnek, hiszen évről-évre egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell megosztaniuk az ügyfelekkel, akik egyre több vállalásra ösztönzik őket. Ha nem tesznek megfelelő lépéseket, akkor sokat veszthetnek a versenyképességükből. Az MNB ESG szempontrendszer egységesítési törekvése nagy segítségére van a bankoknak, mert eddig jórészt csak szubjektív szempontok alapján tudták megítélni, hogy egy-egy vállalati hitelcél megfelel-e bizonyos követelményeknek, sem. A Portfolio Sustainable World 2024 konferencián hazai bankvezetők, pénzügyi szakemberek számoltak be arról, hogy hol tart zöldfinanszírozás Magyarországon, milyen kihívások előtt áll a piac, és újdonságok várhatók a közeljövőben.
Átlépte az 1000 milliárd forintot a Hold Alapkezelő által kezelt összesített vagyon - számolt be róla a társaság.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hónapokban: idén májusban a 2023 végi, majd a múlt héten a korábbi évek adatait is felfelé módosította az MNB a háztartások külföldi megtakarításainak összegére vonatkozóan. Így most mintegy ezermilliárd forinttal több pénzről tudunk (összesen 5173 milliárd forintról) az ismert külföldi megtakarításokban, mint az idei adatrevízió nélkül, és egyre tisztábban látjuk a külföldi allokáció időbeni alakulását is. A számok alapján nagy ütemben zajlik továbbra is a lakossági megtakarítások képzése külföldön, de nem olyan durva a helyzet, mint a csúcsévben, 2022-ben volt. Az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték ronthat a helyzeten, a kérdésről a vagyonkezelési szakma nagyágyúi mondják el a véleményüket a Portfolio közelgő Future of Finance 2024 konferenciáján három hét múlva, nem érdemes lemaradni!
Egyelőre az európai befektetők látják a kárát annak, hogy Amerikában májusban új elszámolási rendszer lépett életbe az értékpapírpiacon. Az EU-ban székhellyel rendelkező S&P 500 indexkövető alapok és ETF-ek összesített hozama május vége és augusztus 3. között 20 bázisponttal alacsonyabb volt, mint az USA-ban székhellyel rendelkező termékeké – írja a Financial Times.
Ahelyett, hogy fogyasztana, megtakarít a magyar: miközben a kiskereskedelmi forgalommal komoly gondok vannak, a megtakarításoknál 2005 óta nem láttunk akkora emelkedést, mint az elmúlt egy évben. Ráadásul most már reálértéken is jelentősen gyarapodtak a háztartások, másfél évnyi visszaesést magunk mögött hagyva ezzel. A relatíve magas megtakarítási ráta és a hozamkörnyezet egyaránt kedvez a piacnak, és hosszú idő után először újra akadt olyan megtakarítási forma a második negyedévben, amely tranzakciós alapon az állampapírokat és a befektetési alapokat egyaránt megverte. Fontos téma lesz mindez a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Három hónapig tartó tőkekiáramlás után úgy tűnik, visszatér a kereslet a kötvényalapok iránt: a BAMOSZ friss statisztikái szerint júliusban mintegy 44 milliárdnyi friss tőkét vonzott a kategória, igaz, így sem ez, hanem a vegyes alapok a legnépszerűbb befektetés most. Mindeközben az erős kereslet és a piaci teljesítménynek a hatására a befektetési alapokban kezelt vagyon új csúcsra tört júliusban, meghaladva a 16 500 milliárd forintot.
A befektetők újra megtalálták a kötvényeket, mivel az inflációs félelemeket mára a recessziós félelmek váltották fel, és a kötvénybefektetések bizonyították, hogy a közelmúltbeli részvénypiaci káosz elleni fedezetként is megállják a helyüket – írja a Financial Times.
A nagy alapkezelők nehezményezik, hogy a befektetők vonakodnak kockázatot vállalni és pénzt fektetni a piacokra. Szerintük ezzel jelentős hozamtól esnek el, mindeközben azonban a kamatlábak és a készpénz megtakarítások hozamai több mint egy évtizede a legmagasabb szinten vannak – írja a Financial Times.
A befektetési alapokba fektető amerikai háztartások száma nőtt, miközben a hosszú távra szóló befektetési alapok 2023-ban tőkekiáramlást tapasztaltak - írja az amerikai alapkezelőket tömörítő egyesület, az Investment Company Institute (ICI) kiadványára hivatkozva a Financial Times.
Egyre nagyobb szorítóban vannak az európai nyílt végű ingatlanalapok a befektetők visszaváltásai miatt, olyannyira, hogy sok esetben már piaci áron alul kell kényszerértékesíteniük ingatlanokat a portfóliókból – írja a Bloomberg.
Hat bank, köztük a Bank of America és a Citigroup beleegyezett, hogy 80 millió dollárt fizet a New York-i trösztellenes per lezárása érdekében, amelyben azzal vádolják őket, hogy összejátszottak az európai államkötvények árainak manipulálásában – írja a Reuters.
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére...
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új... 
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke...
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
